Barátcinege
(Poecile palustris)
 |
Nálunk költ |
 |
Állandó madarunk |
Meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a
közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai
sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló,
fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre.
A faj testtömege 10-13 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres,
szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog. Rokonaihoz hasonlóan
elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében hernyók, lószúnyogok, pókok,
bogarak, poloskák szerepelnek. Állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal,
bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat.
Olykor madáretetőkön is látható.
Hangadása változatos, legjellemzőbb hangjai a „pitcsú” vagy „hars-cséé” hívások,
illetve a negatív hatást jelző „csikka-bí-bí-bí”.A barátcinege bükkösök és
tölgyesek faodvaiban fészkel, olykor mesterséges fészekodúkat is elfoglal. A
választott hely körül kis revírt tart fenn, amit védelmez a fészekfoglaló
betolakodóktól. Évente csak egyszer költ. A mélyedést növényi részekkel béleli
ki, ide kerülnek a tojások. A 7-11 csupasz és vak fióka 14-16 nap múltán kel ki,
majd 16-20 napos folyamatos szülői táplálást követően a kitollasodott utódok
kirepülnek. Az egész Kárpát-medencében gyakorinak mondható, rendszeres fészkelő.
Magyarországon az állomány a Dunántúli- és Északi-középhegységben, illetve a
Mecsekben a legsűrűbb, az Alföld délkeleti részén viszont egyáltalán nem élnek
barátcinegék. Becslések szerint Magyarországon 58 000 – 105 000 fészkelő
territórium található.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
| Barátcinege hangja |
