Füstifecske (Hirundo rustica)
 |
Nálunk költ |
 |
Vonuló madár |
Hossza 19 cm, hosszú, karcsú farka mélyen villás. Felső oldala sötét, fémesen csillogó kék, homloka és torka gesztenye vörös. Begye sötétkék, testalja sárgásfehér. A fiatalok színezete tompább, villás farktollaik rövidebbek. Röpte könnyed, nyilalló. A költési időt kivéve csapatosan jár. A füsti fecske a nap nagy részét a levegőben tölti. Kiváló repülésében bízva, bátran vág a nagyobb ragadozó madarakra, vagy a mezőn kóborló macskára. Néha egész csapat gyűlik össze, és hangos csiviteléssel röpködik körül a betolakodót. Riasztó hangja magas ”csvi-vit”, éneke finom, lágy csicsergés.
Eredeti fészkelő helyét, amely barlangokban és
sziklapárkányokon volt, napjainkra teljesen felcserélte az
emberi építményeken (istállókban, házereszeken,
sertésólakban, hidakon) való fészkelésre. Jellegzetes negyed
gömb alakú, a molnár fecskétől lényegesen nyitottabb fészkét
gyakran építi (szarvasmarha, ló, sertés, csirke) istállóba,
ólba. Nagyobb tavak, nádas, mocsaras területek körzetében,
valamint a nagyszámú háziállatot tartó településeken
gyakoribb és sűrűbb fészkelésére számíthatunk. Különösen
kedveli a zárt, nem huzatos helyeket, ahol állandó, meleg
hőmérséklet van. (BANK 1990), (FARAGÓ 1983) 201 fészek
helyét megvizsgálva azt találta, hogy a fészkek 62%-a
istállóban, 15% használaton kívüli istállóban, 14% egyéb
állattartó helységben és 9% más épületrészben volt.
A füsti fecskék első csoportjai március végén-április elején
térnek vissza, de érkezésük egészen június elejéig is
elhúzódhat. A második, ritkán harmadik fészekaljat etető
párok augusztus végéig-szeptember közepéig is a fészkelő
területen maradnak. Napjainkra főként magányos fészkelés
jellemző, de azon településeken, ahol intenzív állattartás
és megfelelő méretű istálló van, ott több páros (10-15 pár),
telepeik is lehetnek. A sárból és növényi szálakból álló
fészket a hím és tojó együtt építi és azt több éven
keresztül is használhatják. Fészekalja 4-6 tojásból áll, a
fiókák 14-16 nap alatt kelnek ki és 18-23 nap múlva hagyják
el a fészket. Az első és a második költés között átlagosan
17 nap telik el. A második fészekalj kisebb méretű és annak
etetésében olykor az első fészekalj már röpképes fiókái is
részt vesznek.
E fecskefajnál a részletes vizsgálatok kimutatták, (MOLLER
1994) hogy szoros összefüggés van a hímek farkának
hosszúsága és a parazitákkal szembeni ellenálló képesség
között és feltehetően ezért a tojók a hosszabb farok tollú
hímeket részesítik előnyben. A kistermetű levéltetvektől a
több centiméteres lepkéig bezárólag szinte valamennyi repülő
rovart elfogyasztja. Gyakran látni, amint a legelő állatok
közvetlen közelében táplálkoznak. Településeken főként a
peremterületeken való fészkelése kapcsolatban áll az
állattartás miatti nagyobb rovarsűrűséggel. Az etetési
időszakban több napig tartó hideg időjárás a fiókák és az
öreg madarak pusztulását is okozhatja (2008). A magyar
állománya 150-200 ezer párra tehető. Különösen jelentős
állományai vannak a hagyományos állattartású alföldi
településeken (KERTÉSZ L.1989). Állományingadozása
hátterében az afrikai telelőterületeken bekövetkező
szárazságoknak is szerepe van.
Augusztus végére, szeptember elejére befejeződő költési
időszak után a fecskék több ezres csapatokban gyülekeznek és
éjszakáznak a tavak nádasaiban. A magyar állomány jelentős
része Dél-Afrikába vonul, mind az Olaszországon, mind a
Földközi-tenger keleti részén keresztülvezető vonulási
útvonalon, melyet számos Magyarországon gyűrűzött fecske
adata igazol. Eddig Izraelből, Máltáról, Csádból,
Nigériából, Zaire-ből, Kenyából, Botswanából, Lesothóból és
a Dél-Afrikai Köztársaságból Jeleztek vissza magyar gyűrűs
példányokat. LOKCSÁNSZKY (1929) istállóban való sikeres
átteleléséről számol be.
Egész Európában csökken a fészkelő párok száma. Napjainkban
az emberi építményeken fészkelők védelmében nagy szerepe van
a tulajdonosoknak. ”Fészek-pelenkák” felhelyezésével
kivédhető az ürülék okozta szennyezés, amelyet sok
tulajdonos a madarak elzavarásával próbál megoldani.
Április-június hónapokban sárgyűjtő helyek létesítésével,
műfészkek kihelyezésével segíthetjük megtelepedésüket.
Szívesen elfoglalja a gipszből készített mesterséges
fészkeket is. Kókán 1987-ben végzett állományfelmérés során
(KERTÉSZ L.1989) 110 lakott fészket talált.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
| Füstifecske hangja |
