|
Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
27 cm. A vadgerlétől egyszínű, sárgásbarna
hátoldala és a nyak hátulján húzódó rövid fekete gallérja
különbözteti meg. Farka alsó oldala csaknem a farok tőig fehér.
Kézevezői feketék, szeme piros. A házi madárként tartott kacagógerle,
Streptopelia risoria, meglehetősen hasonló, de tollazata
kissé világosabb és kézevezői sem feketék. Hangja vihogó kacagással
kevert egyhangú búgás. Az utóbbi hetven évben szinte egész Európát
benépesítette. Magyarországon Tiszaugon már 1926-ban és 1927-ben is
rendszeresen észlelték. Délkelet felől terjeszkedett
legyezőszerűen,és az 1950-es években már a hegyvidéki lakott
területeket is meghódította. Napjainkban általánosan elterjedt, a
zárt erdők kivételével mindenütt megtalálható.
Főleg kultúrterületeken költ, az utóbbi időben
terjeszkedni kezd erdőszélekre vagy a folyó-menti ligetekbe,
erdősávokba. Évente négy-öt fészekaljat is nevel február és november
között. A tojó a hím által mutatott fészekhelyek egyikén laza
fészket épít fákra, épületre. Előnyben részesíti a régi udvarokat,
cseréptetős házakat. Fészekalja két tojásból áll, a kotlási idő
13-14 nap. Mindkét szülő kotlik (a hím kb. 10-16 óra között) és
mindketten részt vesznek a fiókák nevelésében is. A fészket a fiókák
16-19 napos korukban hagyják el. A szülők kb. 26 napos korukig
gondoskodnak róluk. Főleg szántóföldön termesztett növények
magvaival-kukorica, napraforgó, búza stb.- és gyommagvakkal
táplálkozik. Ahol a kukoricát tárolják, ezres tömegben lepik meg.
Felszednek kisebb csigákat is. Gyomortartalmukban 18 csigafajt
találtak, amelyeket valószínűleg magvak fogyasztása közben kapkodtak
fel.
Gyakorisága miatt országos állományát pontosan
nem ismerjük, de bizonyosan több száz ezerre tehető. Hazánkban
állandó madár. Télen magtárak, sertésólak, gazdasági udvarok
környékén több százas csapatokba verődik. A költési időszak után a
táplálékszerzéstől függően kisebb távolságokra elkóborol, de
éjszakázó helyeire visszatér. Nem védett madár. Természetes
ellensége a városi parkokban a csóka, a falvak környékén pedig a
szarka, dolmányos varjú és a héja. Silány fészkéből a viharok sokat
megsemmisítenek. Augusztus 15-től február 15-ig vadászható. Külföldi
vadászok (főleg olaszok) augusztusban a napraforgó érésekor több
ezer példányt ejtenek el. Számuk az utóbbi években kissé csökkent.
Magyarországon nem védett
|
