|
Barátcinege (Poecile
palustris)
 Meglehetősen
egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével
összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye
világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete
sapkája és torokcsíkja fogja közre.
A faj testtömege 10-13 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres,
szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog. Rokonaihoz
hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében hernyók,
lószúnyogok, pókok, bogarak, poloskák szerepelnek. Állandó madár
lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét
és nagy szükség esetén kóborolhat.
Olykor madáretetőkön
is látható.
Hangadása változatos, legjellemzőbb hangjai a „pitcsú” vagy „hars-cséé”
hívások, illetve a negatív hatást jelző „csikka-bí-bí-bí”.A
barátcinege bükkösök és tölgyesek faodvaiban fészkel, olykor
mesterséges fészekodúkat is elfoglal. A választott hely körül kis
revírt tart fenn, amit védelmez a fészekfoglaló betolakodóktól.
Évente csak egyszer költ. A mélyedést növényi részekkel béleli ki,
ide kerülnek a tojások. A 7-11 csupasz és vak fióka 14-16 nap múltán
kel ki, majd 16-20 napos folyamatos szülői táplálást követően a
kitollasodott utódok kirepülnek. Az egész Kárpát-medencében
gyakorinak mondható, rendszeres fészkelő.
Magyarországon az állomány a Dunántúli- és Északi-középhegységben,
illetve a Mecsekben a legsűrűbb, az Alföld délkeleti részén viszont
egyáltalán nem élnek barátcinegék. Becslések szerint Magyarországon
58 000 – 105 000 fészkelő territórium található.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Barátcinege |
