|
Feketerigó (Turdus merula)
 25
cm, a hím tollazata tiszta fekete, csőre és szemgyűrűje élénk
narancssárga. A tojó hátoldala egyszínű sötétbarna, alul világosabb
barna, sötétebb sávozással. Csőre barna, torka fehéres. A fiatalok
tollazata rozsdásbarna, sűrű barna mintázattal. A fiatal hím barnás
fekete, csőre barna. A nem túl ritkán előforduló, részlegesen albínó
hímeken néhány tiszta fehér toll látható. A földön keresgéli
táplálékát, de ősszel rájár az érett szederre, feketebodzára is.
Megriasztva hangosan csetteg, hosszan ismételt figyelmeztető hangja
közismert. Éneke nem olyan változatos mint az énekes rigóé, de
dallamos és fuvolahangú, dallamtalan hangokkal fejezi be.
Hazánkban a sík, domb- és hegyvidéken egyaránt gyakori faj. Nagyobb
városokban is megtelepszik. Elsősorban lomberdők, erdőszélek,
bokrosok költő madara, de megtalálhatjuk fészkét tiszta és elegyes
állományú fenyvesben, nádasban, nagyüzemi gyümölcsösben és az ember
közvetlen környezetében is. Magyarországon a feketerigó
urbanizálódása közvetlenül az 1900-as évek után indult meg. Az azóta
eltelt időszak alatt gyakori fészkelője lett a városszéli kerteknek,
de a város szívében lévő parkoknak tereknek is. Újabban a falusi
kertekben is megjelent ahol számára alkalmas élőhelyet talált.
Az erdei élőhelyeken április elején kezdi a költést. A szárazabb
nyár közepi periódust kivéve kétszer költ. A városi élőhelyeken
március végén kezdi a költést és három fészekaljat is felnevelhet.
Az utolsó költés augusztusra tolódhat. A hímek februárban foglalják
el a költőhelyet és annak határát erőteljes, messze hangzó énekkel
védelmezik. A párok által védett revír nem csak a fiókák
fölneveléséhez szükséges táplálék megszerzését teszi lehetővé, hanem
csökkenti a fajtársak közötti összetűzések lehetőségét, valamint a
különböző ragadozók által okozott fészekalj pusztítást is.
Ágvillába, bokorra, tüskés cserjére, szederindák közé építi a
fészkét. A városi élőhelyeken gyakran fészkel házfalak repedésében,
vagy az ereszcsatornák hajlatában is.
A tojó 2-3 nap alatt építi meg vékony gallyakból, fűszálakból álló,
sárral összetapasztott fészkét. Ritkán a fű és az avar között a
földön költ, ilyenkor a fészek belsejét avarlevelekkel béleli. A
tojások száma 4-5, ritkán 6. Az utolsó tojás lerakása után kezdődik
a kotlás és 14 napig tart. A fiókák 12-13 napos korukban hagyják el
a fészket, ekkor azonban még nem tudnak repülni. A szülők (főleg a
hím) még 2-3 hétig etetik őket. A tojó eközben elkezdheti az új
fészekalj tojásainak lerakását. A második költés fészkét általában
új helyre építi. Egy cseres-tölgyesben öt éven keresztül végzett
vizsgálatok szerint a fiókanevelés időszakában főként hernyókat,
farontó lepkéket, bogarakat és gilisztákat zsákmányoltak. Összesen
140 zsákmányfaj került elő a táplálékmintákból (TÖRÖK 1981, 1982,
1985). Ősszel a rovartáplálék mellett megnő a magvak és a bogyós
termések (bodza, galagonya, vadrózsa) aránya. Sokszor
megfigyelhetjük, amint gyors csőrvágásokkal avarleveleket forgat.
Egyik fő táplálékát, a gilisztát hallása segítségével fedezi fel.
A városokban fészkelők egy része helyben marad és a telet nálunk
tölti. Az erdőben fészkelők szeptemberben kezdik a vonulást. Éjszaka
vonul. Gyűrűzési adatok alapján a Földközi-tenger nagy szigetein
(Szardínia, Korzika, Szicília, Mallorca) és Olaszországban töltik a
telet. Néhány visszafogás Franciaországból, Tunéziából és az
észak-afrikai partokról is van. Hazai vonatkozásban nem ismertek
egyedszámát drasztikusan csökkentő tényezők. Az európai fekete rigók
közül elsősorban a magyarországiak telelnek Olaszországban, ezért az
ottani intenzív énekesmadár-vadászat (étkezési célú csapdázás)
befolyásolhatja az itthoni állományt. Az áttelelő példányokat
almával, konyhai hulladékkal etethetjük.
Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. |
