Jelmagyarázat:

	Nálunk költ		Téli vendég
	Állandó madarunk		Vonuló madár

Füstifecske (Hirundo rustica)

19 cm, hosszú, karcsú farka mélyen villás. Felső oldala sötét, fémesen csillogó kék, homloka és torka gesztenye vörös. Begye sötétkék, testalja sárgásfehér. A fiatalok színezete tompább, villás farktollaik rövidebbek. Röpte könnyed, nyilalló. A költési időt kivéve csapatosan jár. A füsti fecske a nap nagy részét a levegőben tölti. Kiváló repülésében bízva, bátran vág a nagyobb ragadozó madarakra, vagy a mezőn kóborló macskára. Néha egész csapat gyűlik össze, és hangos csiviteléssel röpködik körül a betolakodót. Riasztó hangja magas ”csvi-vit”, éneke finom, lágy csicsergés.
 

Eredeti fészkelő helyét, amely barlangokban és sziklapárkányokon volt, napjainkra teljesen felcserélte az emberi építményeken (istállókban, házereszeken, sertésólakban, hidakon) való fészkelésre. Jellegzetes negyed gömb alakú, a molnár fecskétől lényegesen nyitottabb fészkét gyakran építi (szarvasmarha, ló, sertés, csirke) istállóba, ólba. Nagyobb tavak, nádas, mocsaras területek körzetében, valamint a nagyszámú háziállatot tartó településeken gyakoribb és sűrűbb fészkelésére számíthatunk. Különösen kedveli a zárt, nem huzatos helyeket, ahol állandó, meleg hőmérséklet van. (BANK 1990), (FARAGÓ 1983) 201 fészek helyét megvizsgálva azt találta, hogy a fészkek 62%-a istállóban, 15% használaton kívüli istállóban, 14% egyéb állattartó helységben és 9% más épületrészben volt.

A füsti fecskék első csoportjai március végén-április elején térnek vissza, de érkezésük egészen június elejéig is elhúzódhat. A második, ritkán harmadik fészekaljat etető párok augusztus végéig-szeptember közepéig is a fészkelő területen maradnak. Napjainkra főként magányos fészkelés jellemző, de azon településeken, ahol intenzív állattartás és megfelelő méretű istálló van, ott több páros (10-15 pár), telepeik is lehetnek. A sárból és növényi szálakból álló fészket a hím és tojó együtt építi és azt több éven keresztül is használhatják. Fészekalja 4-6 tojásból áll, a fiókák 14-16 nap alatt kelnek ki és 18-23 nap múlva hagyják el a fészket. Az első és a második költés között átlagosan 17 nap telik el. A második fészekalj kisebb méretű és annak etetésében olykor az első fészekalj már röpképes fiókái is részt vesznek.

E fecskefajnál a részletes vizsgálatok kimutatták, (MOLLER 1994) hogy szoros összefüggés van a hímek farkának hosszúsága és a parazitákkal szembeni ellenálló képesség között és feltehetően ezért a tojók a hosszabb farok tollú hímeket részesítik előnyben. A kistermetű levéltetvektől a több centiméteres lepkéig bezárólag szinte valamennyi repülő rovart elfogyasztja. Gyakran látni, amint a legelő állatok közvetlen közelében táplálkoznak. Településeken főként a peremterületeken való fészkelése kapcsolatban áll az állattartás miatti nagyobb rovarsűrűséggel. Az etetési időszakban több napig tartó hideg időjárás a fiókák és az öreg madarak pusztulását is okozhatja (2008). A magyar állománya 150-200 ezer párra tehető. Különösen jelentős állományai vannak a hagyományos állattartású alföldi településeken (KERTÉSZ L.1989). Állományingadozása hátterében az afrikai telelőterületeken bekövetkező szárazságoknak is szerepe van.

Augusztus végére, szeptember elejére befejeződő költési időszak után a fecskék több ezres csapatokban gyülekeznek és éjszakáznak a tavak nádasaiban. A magyar állomány jelentős része Dél-Afrikába vonul, mind az Olaszországon, mind a Földközi-tenger keleti részén keresztülvezető vonulási útvonalon, melyet számos Magyarországon gyűrűzött fecske adata igazol. Eddig Izraelből, Máltáról, Csádból, Nigériából, Zaire-ből, Kenyából, Botswanából, Lesothóból és a Dél-Afrikai Köztársaságból Jeleztek vissza magyar gyűrűs példányokat. LOKCSÁNSZKY (1929) istállóban való sikeres átteleléséről számol be.

Egész Európában csökken a fészkelő párok száma. Napjainkban az emberi építményeken fészkelők védelmében nagy szerepe van a tulajdonosoknak. ”Fészek-pelenkák” felhelyezésével kivédhető az ürülék okozta szennyezés, amelyet sok tulajdonos a madarak elzavarásával próbál megoldani. Április-június hónapokban sárgyűjtő helyek létesítésével, műfészkek kihelyezésével segíthetjük megtelepedésüket. Szívesen elfoglalja a gipszből készített mesterséges fészkeket is. Kókán 1987-ben végzett állományfelmérés során (KERTÉSZ L.1989) 110 lakott fészket talált.

Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.