Jelmagyarázat:

	Nálunk költ		Téli vendég
	Állandó madarunk		Vonuló madár

Kékcinege (Parus caeruleus)

11cm, fejteteje, szárnya és farka ragyogó égszínkék. Testalja citromsárga, arca fehér. A szem vonalában vékony kékesfekete sáv veszi körül a fejét. Kékszínű sapkája alul fehéren szegett. Tarkóján fehéres folt, háta zöldes árnyalatú. A fiatalok háta zöldesbarna, arcfoltjuk sárga. Viselkedése a széncinegéhez hasonló. Hangja: változatos "csi-csi-csit" hívóhangok. Éneke magas "trüi-titi-trüi-titi". Elsősorban az idősebb lomberdőket kedveli, kisebb számban megtelepszik gyümölcsösben, erdőszéli kertben, parkban és folyómenti hullámtéri erdőkben is. Ha teheti, magasabban elhelyezkedő odút választ. Az első tojásokat április elején, általában néhány nappal korábban rakja, mint a széncinege. A populáció kisebbik része május végén-június elején másodszor is költ. A kevés gyökér és fűszál alapra sok mohából épített, szőrrel bélelt, 6-9cm magas fészket a tojó építi. A hím is hord fészekanyagot, de azt a tojó építi be. A tojások száma 6-14, kivételesen 15 is lehet. Ritkán az is előfordul, hogy két tojó azonos fészekbe rakja tojásait. Ilyen esetben a tojásszám az említettnél nagyobb. A tojó 14 napig üli a tojásokat. Hideg, esős tavaszokon 20-21 napos kotlás is lehetséges. A fiókák 18-22 napig maradnak a fészekben, ezalatt mindkét szülő táplálja őket.

KÓRODI-GÁL (1960) megfigyelései szerint a tojó és a hím együttesen naponta több mint 330 alkalommal etetett. Táplálkozó helyei és tápláléka is erősen hasonlít a széncinegééhez. A költési időben szinte kizárólag lepkehernyókkal, pókokkal táplálkozik. Esetenként elfog néhány poloskalárvát, lószúnyogot, bársonylegyet, bogarat. Kisebb termete miatt többet tartózkodik a vékonyabb gallyakon, ahol a széncinegét ritkábban figyelhetjük meg. A szén és barátcinegéhez képest többször keresi és fogyasztja táplálékát az ágakon háttal lefelé függeszkedve. Ősszel és télen más cinegefajokkal együtt vegyes csapatokban kóborolva keresi élelmét. Gyakran megfigyelhetjük nádasokban is, ahol nagyobb csapatai is áttelelnek. Állandó, illetve kóborló madár.

Hazánkban eddig cseh és litván gyűrűs példányok kerültek meg. Erdő és mezőgazdasági jelentősége nagy, mivel táplálékában tömegesen szerepelnek a különböző rovarkártevők. A korszerű gazdálkodásban egyre kiterjedtebben alkalmazott biológiai védekezés fontos tényezője lehet a széncinegével együtt. A kékcinege legszívesebben a 26-28 mm átmérőjű (A típus) bejárónyílással ellátott odút foglalja el, de B típusú odúban is költ időnként. Hazai állománya stabil, nem veszélyeztetett. Esetenként az erdei pele, a menyét és az erdei sikló elpusztíthat egy-egy fészekaljat. Télen a kihelyezett madáretetőket is felkeresi.

Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.