Jelmagyarázat:

Nálunk költ Téli vendég
Állandó madarunk Vonuló madár

Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)

MTE - Madarak a kertünkben, Mályi Természetvédelmi Egyesület, Meggyvágó, Coccothraustes coccothraustes, Európa nagy részén fészkel, viszont hiányzik a Skandináv-félsziget jelentősebb északi részéről, Dél- Olaszországból, Portugáliából és Spanyolország északkeleti feléről, valamint Írországból és a Brit-sziget északi területéről. Ázsiában Japánig terjed fészkelő területe. Hazánkban mind a sík, mind a domb-és hegyvidéki területeken fészkel. Eloszlása nem egyenletes, helyenként kifejezetten gyakori, máshol ritkább. Kedvelt fészkelő területei az elegyes lomberdők, a ligeterdők és a nagyobb gyümölcsösök. Szívesen megtelepszik gyertyános tölgyesben, bükkösben is, ahol a gyertyán és a bükk terméseit fogyasztja.

 

Ahol vadcseresznye nő, ott biztosan számíthatunk előfordulására.

A téli madáretetőket is felkeresi, ahol erős vaskos csőréről könnyen felismerhető. A 18 centiméteres test-hosszúságot is eléri, feje nagy, nyaka rövid, termete tömzsi. Feje fahéjbarna, háta gesztenyebarna, torokfoltja fekete, szárnya kékesfekete, széles, fehér keresztszalaggal. Óvatos madár, csendes, kevéssé feltűnő viselkedése miatt csak ritkán vesszük észre. A tél második felében és kora tavasszal azonban a hím megfeledkezik az óvatosságról. Rövid, pattogó hangon küld rejtjeles üzeneteket reménybeli partnerének.

Amikor élőhelyén érik a vadcseresznye vagy a vadon termő meggyfa gyümölcse, már az ínyenc falatok látványa is csökkenti éberségét. A gyümölcsök húsát többnyire kiköpködi, míg a magokat erős csőrével roppantja kisebb darabokra. Csőre alsó káváján olyan mélyedés van, amelybe a magok "begurulnak", majd csőrével akár 50 kilogrammos nyomóerőt is kifejtve összetöri. Ekkora erővel a legkeményebb csonthéjas terméssel is könnyedén megbirkózik. Nagy számban fogyaszt homokszemcséket, kisebb kavicsokat, amelyek a zúzában segítik a táplálék felaprózását.

Az orr nyílásokat elválasztó üregben vastag csontfal képződött, amelynek éppen a nagy igénybevételkor van nagy szerepe. A különböző csonttarajok és a hozzájuk kapcsolódó erős állkapcsi izomkötegek viszont megnövelték a fej tömegét. Ez repüléskor, a levegőben mozgó test súlypontját úgy változtatja meg, hogy a meggyvágó hosszú vándorútra nem képes. Így vonuláskor legfeljebb Európa déli részéig, leginkább Olaszországig jut el, és ott is telel. Afrika elérhetetlenné vált számára.

A galagonya, a kökény, a kőris és a juhar termését is szívesen fogyasztja. Tavasszal rügyeket is csipeget. Rékási J. télen vizsgált egyedek gyomrában feketebodza és japánakác-termést talált. Török J. vizsgálatai szerint gyümölcsösben szinte kizárólag hernyókkal etette fiókáit, táplálékában növényi eredetű anyag egyáltalán nem volt. Május elején vagy közepén teljes a fészekalja, de meleg időben már korábban is hozzákezd a költéshez. Június végéig, július elejéig az állomány egy része másodszor is költ.

Fészkét vékony ágacskákból építi és növényi rostokkal puhára béleli. Általában ágvillába épít, a lombkorona belsejébe, lehetőleg vizszintes ágakra. Fiatal fákon a törzs mellé készíti a fészkét. A fészekalj 5, ritkábban 6 tojásból áll. Ha másodszor is költ, akkor csak 3-4 tojást rak. A tojásokat a tojó költi ki, a hím közben eteti párját. A fiókák 12-13 nap múlva kelnek ki és 10-11 napos korukban hagyják el a fészket. A család továbbra is együtt marad, a szülők vezetik a fiókákat, közösen járnak táplálék után. Télen a helyben maradók és a hazánkban kóborlók létszámát a tőlünk északabbi területekről, Lengyelországból érkező példányok gyarapítják. Néha több száz madárból álló csapatok is összeverődnek.

Állománya általános elterjedése és gyakorisága miatt nem veszélyeztetett. Erdőfelújításoknál, illetve új telepítéseknél a vadcseresznye elegyítésével jelentősen növelhető lenne a fészkelő párok száma. A téli madáretetők rendszeres vendége, ahol más kisebb fajokkal szemben agresszíven viselkedik.

Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.