|
Széncinege (Parus major)
 A
legismertebb cinege. Feje és nyaka fényes kékesfekete, arcfoltja
fehér. Testalja citromsárga, mellén és hasán fekete, hosszanti sáv.
Háta szürkészöld, farcsíkja és farka szürkéskék. A fiatalok sapkája
barnás, arcfoltjuk sárgás. A széncinege rendkívül élénk, éber madár.
Hajnaltól alkonyatig mozog, hol a fák törzsét, hol a legvékonyabb
ágakat kutatja, ide-oda röppen, fejjel lefelé tornászik. Minden
mozdulata ügyes, figyelmét semmi sem kerüli el. Ahol nem kell
veszélytől tartania, ott nagyon bizalmassá válik, ő jár legsűrűbben
a mesterséges madáretetőkre. Téli hidegben szívesen eszi az olajos
magvakat, napraforgót, tökmagot, diót. A marha és birkafaggyút, főtt
szalonnát (ne legyen sós!) is elfogyasztja. 14cm. Hangja rendkívül
változatos. Csengő kora tavaszi énekére számtalan magyar hangutánzó
kifejezés van:"kicsit-ér, kicsit-ér", nyitni-kék, nyitni-kék" stb.
Hívó és veszélyt jelző hangjai hasonlóak a kisebb cinegék
hangjaihoz. Az erdei pinty szavára emlékeztető "pink-pink" hangon is
szól.
Az első tojásokat az időjárástól függően április elején vagy közepén
rakja le. Június elején a populációk egy része másodszor is költ. A
másodköltések aránya annál kisebb, minél sikeresebb volt az első
költés. Természetes vagy mesterséges odúkban költ, de megtalálhatjuk
fészkét postaládában, csőben, kerítésoszlopban, fali üregben, stb.
Az alacsonyabban lévő fészkelőhelyeket kedveli. A hím tél végén-kora
tavasszal foglalja el területét és azt a költés ideje alatt a
fajtársakkal szemben védelmezi. A revír (terület) nagysága a
környezettől függően 0,2-1,0 hektár lehet. A tojó egyedül építi a
gyökér vagy fűszál alapra sok mohából összehordott fészkét, amelynek
csészéjét szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A tojások száma
6-13db. A kotlás az utólsó tojás lerakása előtt 1-3 nappal kezdődik
és 13-15 napig tart. Csak a tojó kotlik, ha elhagyja a fészket, a
tojásokat betakarja.
KÓRODI-GÁL (1960) megfigyelései szerint a szülők egymást váltva
naponta átlagosan 360 alkalommal visznek 2-3 rovart és pókot a
fiókáknak. A 20-22 napig tartó fiókaetetés során több tízezer rovart
és pókot szed össze egy-egy széncinegepár. A fiókanevelés idején
legfontosabb táplálékát a hernyók képezik. A gyümölcsösökben költő
széncinegék táplálékában a lombfogyasztó hernyók nagyobb arányban
fordulnak elő, mint egy természetes élőhelyen (erdőben). Téli
táplálékát bogarak, levél és pajzstetvek, pókok, illetve különböző
magvak alkotják. Hazánkban a költési idő szakban gyűrűzött cinegék
nagyobbik része helyben marad, kisebbik része viszont messzire
elkóborolhat pl. dél felé Olaszországba vagy észak felé
Lengyelországba A gyűrűzések azt mutatják, hogy a tőlünk északabbra,
Szlovákiában, Lengyelországban, Oroszországban vagy Ukrajna
területén költő egyedek egy része rendszeres téli vendég nálunk. B
típusú mesterséges odúban könnyen megtelepíthető.
Védett madár, természetvédelmi értéke
25 000 Ft. |
