Jelmagyarázat:

	Nálunk költ		Téli vendég
	Állandó madarunk		Vonuló madár

Vörösbegy (Erithacus rubecula)

Európában csak a legészakiabb területekről hiányzik. Keleten Nyugat-Szibériáig fordul elő. Észak-Afrika nyugati partvidékein is fészkel. Hazánkban az erdős, bokros élőhelyeken gyakori madár. Elsősorban a hegyvidéki, gazdag aljnövényzetű lomberdők lakója. Kedveli a nedves patakvölgyeket, az erdei utak környékét. Rendszeresen költ a nagyobb parkokban, arborétumokban is. Kisebb számban, de mindenütt fészkel az ártereken és a városok zöldövezeti részeinek bokros kertjeiben. Évente kétszer, április-májusban, illetve június-júliusban költ.

A fészkelő helyeken először a hímek jelennek meg, a revírt és vele a párjukat is, a később érkező tojók választják ki.

A hímek, mint az énekesmadarak általában többségben vannak, évente akár 20%-uk is pár nélkül maradhat. Ezek intenzíven énekelnek, alkalmilag revírt is tartanak és gyakran megzavarják fajtársaik költését. A tojó a revír területén mozogva és aprólékosan válogatva keresi meg a fészek helyét. Egyedül épít, néha még a párját is elkergeti készülő otthona közeléből. A hím az építés ideje alatt a revír különböző pontjain énekel, néha kíséri a párját.

Elsősorban talajon vagy annak közvetlen közelében fészkel. Földi üregben, gyökerek között, erdei híd gerendáján, farakás között, elhagyott harkályodúban, néha mesterséges fészekodúban költ. A fészek alapja növényi szálakból, száraz levelekből és mohából áll, a csészét finom gyökerekkel, moha és szőrszálakkal, ritkán apró pihetollakkal béleli. Előfordul, hogy fészkét beboltozza. Az építés általában 4-5 napig, szükség esetén jóval rövidebb ideig tart. A tojások száma 6-7, a második költéskor gyakran 5. A tojó az utolsó tojás lerakása után kezd kotlani. A hím általában nem váltja fel, de amikor párja időről időre eltávozik a fészekről, eteti azt.

A kotlási idő 13-14 nap, a fiatalok 12-15 nap múlva hagyják el a fészket. Egyenként rejtőznek el a közelben, ahol a szüleik tovább etetik őket. A hazai erdőkben a vörösbegy a leggyakoribb kakukkgazda. Tavasszal és a költési időben szinte kizárólag rovarokkal, pókokkal táplálkozik. Ősszel és télen sok bogyót és más növényi eredetű anyagot fogyasztanak,( feketebodza, szeder, ostorfa termése). A tavaszi vonulás fő ideje március második és április első felére esik, az őszi októberben éri el a csúcspontját. Ebben az időszakban a vonuló vörösbegyek kertekben, árokparti bokrosokban, tavak nádszegélyeiben, élő sövényekben mindenütt megfigyelhetők.

A magyar állomány a gyűrűzések adatai szerint dél-délnyugat felé vonul, de télire rendszeresen észak-északkelet felől érkeznek vörösbegyek Magyarországra. A legtöbb visszajelentés Olaszországból származik, de magyar gyűrűs példányok egyebek mellett Spanyol-és Franciaországban, Algériában is megkerültek. Európai és a hazai állománya stabil. A nálunk telelő példányokat apróra vágott almával, főtt hússal, sajttal, friss túróval, főtt tojással, lisztkukaccal etethetjük. Macskamentes helyeken megtelepszik a tág nyitású C típusú odúban is, melyet viszonylag alacsonyra- 50-100 cm-re célszerű kihelyezni.

Védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.